fbpx
+36307375612 info@datalistshop.hu

Számtalan mérés bizonyítja, hogy ha az interneten hirdetünk, és közvetlenül, most és azonnal el akarunk adni a látogatóknak, akkor – ha nagyon-nagyon jól csináljuk a dolgunkat – a látogatók min­dössze 1,5%-a lesz vevő. Magyarul kétszáz emberből három. És mi van a maradék 197-tel? Ez csak selejt?

Ezeknek az embereknek egy része valóban nem lesz soha vevő, mert csak betévedtek az oldalunkra. De közülük sokaknak tény­leg olyan problémájuk van, amire mi megoldást kínálunk, csak egyszerűen még nem állnak készen a vásárlásra. És ezekből, ha jól kezeljük őket, akkor 10-20% vevő is lesz valamikor.

Ez óriási különbség. Ha nem kommunikálunk a „langyos” vevők­kel, akkor a piacunk 90%-át kidobtuk az ablakon!

Láttuk, hogy az érdeklődők megszerzésének legjobb eszköze egy jó csali. Az érdeklődőkből pedig vevőt három alapmódszerrel csi­nálhatunk: az első (az előző fejezetben kifejtett) módszer a remarketing, a másik a hírleveleken keresztüli rendszeres kommunikáció, a harmadik a közösségi média.

Hírleveleket szinte mindenki kap (ha mástól nem, hát tőlem), így mindenki tudja, miről van szó. Rendszeresen írunk valamit a poten­ciális vevőknek. Tartjuk a kapcsolatot.

A hírlevelekkel kapcsolatban két alapvető kérdés van. Az egyik, hogy technikailag hogyan küldjük ki rendszeresen ezt a renge­teg levelet. A másik, hogy mit írjunk, hogy a kellő hatást megtegye.Technikailag rengeteg olyan szolgáltató és szoftver van, ami könnyedén lehetőséget ad hírlevelek küldésére. Magyarországon a legnépszerűbbek a Mailmaster, a Webgalamb és a Ladybird. Ezeket azért is érdemes megnézni, mert mesteri szinten alkalmazzák az online marketing-eladás minden trükkjét, pusztán ebből renge­teget lehet tanulni, hogyan adják el magukat. Nemzetközileg elég a „best mass email” kulcsszavakra rákeresnünk, és százával kapjuk az eredményeket.

Én személyesen a Sendyt használom, de ennek főként az az oka, hogy mivel több százezer e-mailt küldök ki havonta, ennek a legkisebb a költsége ilyen nagy darabszám mellett.

A következő kérdés, hogy mit írjunk ezekben a levelekben. Alap­vetően három komponensből kell összeállniuk: szórakoztatás, tanítás és direkt eladásra buzdítás. A helyes arány sokak szerint a 70%-os szórakoztatás, 20%-os tanítás és 10%-os eladás. Ennek oka, hogy az emberek elkényelmesedtek, és ha nagyon nyomjuk nekik, hogy „vegyél, vegyél, vegyél”, vagy nagyon tanárbácsisak vagyunk, ak­kor leiratkoznak, vagy spambe raknak minket.

Honnan lehet mintát találnunk? Honnan vegyünk jó témákat? Erre egy jó tanácsot tudok adni. Minden szabad időnkben böngésszük a netet. Keressük meg a külföldi, hasonló területen dolgozó cé­geket, elsősorban az amerikaiakat. Nézzük meg alaposan a weboldalukat, csalijaikat, iratkozzunk fel a hírleveleikre, olvassuk is el őket. Rengeteg jó ötletet fogunk kapni! De vannak a szövegírásról szóló szakblogok is. Magyarul egy igazán jó van a szovegirasblog.hu, ezt szinte kötelezően ajánlom mindenkinek, aki rendszeresen ír a cégének szövegeket.

Megtehetjük azt is, hogy másra bízzuk a hírleveleink írását. Ez nem kis kockázattal járó dolog, hiszen ha az író remekül ír, akkor is meg kell tanulnia a mi szakmánkat – ahhoz meg csak mi értünk a legjobban.